Music Media

Interjú Jónás Verával


2017. június 19. 11:36

Az idei év igazán erősen indult a Jónás Vera Experiment számára. Fonogram-díjjal indítottak, majd magas szintű zenei tudásukat s különleges hangzásvilágukat a NAGY-SZÍN-PAD tehetségmutatójában is megcsillogtathatták, június 19-én pedig a MÜPA-ban állhatnak színpadra. Lehetőségekről, kihívásokról, s az év első felének tapasztalatairól beszélgettem Jónás Verával.

Azt azért nem mondhatjuk a te esetedben, hogy unalmasan indult a 2017-es év. Fonogram-díj, NAGY-SZÍN-PAD, zsűrizés és most egy MÜPA-s nagykoncert. És még csak júniusnál tartunk. Mennyire sikerült már ezeket az élményeket feldolgozni?

Jónás Vera: Feldolgozni egyáltalán nem sikerült még, nagyon gyorsan történnek a dolgok, de nem bánom. Szeretem ha zajlanak az események, majd év végén számot vetek mindennel.

Haladjunk akkor szépen sorban, s kezdjük a Fonogram-díjjal, amelyet Az év hazai alternatív vagy indie-rock albuma vagy hangfelvétele kategóriában kaptatok meg. Mennyire határozza meg egy ilyen díj egy előadó pályafutását?

Jónás Vera: Semennyire. Szerintem egy lemezért járó díjnak örülni kell és realizálni, hogy a múltat értékeli, nem a jelent vagy a jövőt. Nagyon hálásak vagyunk, sokat dolgoztunk a Tiger, Now! sikeréért, de meghatározni az utunkat nem tudja, csak sugallni, hogy amit eddig csináltunk annak van zenei értéke. Dolgozunk új dalokon folyamatosan, talán ha valamiben, ebben biztosan inspirált a díj.

Mennyire számít egy ilyen díj mondjuk a koncertszervezők, fesztiválszervezők szemében? Hogy látod?

Jónás Vera: Ezt nem tudom kívűlről megítélni. Tavaly Péterfy Boriékkal, idén az Anna & the Barbies csapatával turnéztunk, sok vidéki városban megismertek minket és azóta többen visszahívtak játszani. Talán a Fonogram is szerepet játszik ebben, de az Aranyélet főcíme is sok felkérést hozott. Azt szoktuk mondani: sok nyilat kell kilőni, egyszer úgyis betalálunk.

Ezután jött a NAGY-SZÍN-PAD tehetségmutató, ahol szintén nagyon jól szerepeltetek, egészen a döntőig sikerült elmenetelni. Mennyire fogtátok fel versenyként ezt a lehetőséget?

Jónás Vera: Nem szeretünk versenyezni, szerencsére ebben teljes az egyetértés a zenekaron belül. Mivel idén már voltunk a Eurosonic-on és tudtuk, hogy az Experiment egy olyan rétegzene, aminek nem célja a teljesen mainstream zenei világba kerülés, ezért csak a döntőbe jutásért izgultunk. Ez sikerült, onnan végigbuliztuk a napot. Szuper élmény volt.

A zsűri is jó véleménnyel volt rólatok, hisz a negyedik legmagasabb pontszámot kaptátok meg a versenyben. Volt olyan esetleg, aki a produkciótok után oda ment hozzád, s ellátott tanácsokkal esetleg? Milyenek voltak a visszajelzések?

Jónás Vera: Talán nem volt publikus a közönség számára, de szinte minden zsűritag írt néhány sort a zenekar produkciójáról, amit néha ma is visszaolvasok, nagyon sok hasznos tanácsot kaptunk. Meglepődtem milyen elismerően nyilatkoztak olyan zenészek, akik szögesen ellentétes műfajban mozognak hozzánk képest, teljesen objektívan írtak a zenénkről. A döntő után elkapott Kiss Tibi és hosszasan beszélgettünk a hazai és a nemzetközi zenei trendekről és az Experiment helyéről. Nagyon hálás vagyok, amiért ennyien támogatnak minket.

Miben látod egyébként a NAGY-SZÍN-PAD különlegességét? Mennyivel tud többet adni az ide bekerült zenekaroknak, mint más tehetségkutatók? Ebben az esetben azt fontos kihangsúlyoznunk, hogy tehetségmutatóról beszélünk, s hogy ide jelentkezni nem lehet, mert a szakma választja ki azokat a zenekarokat, akik megmutathatják ilyen keretek között magukat.

Jónás Vera: Pontosan ez a lényeg. A döntő előtt egy ismerősöm kiírta a falamra, hogy szerinte szégyen, hogy magas szinten játszó zenekaroknak ilyen műsorokba kell elmenniük játszani. Sajnálom, hogy nem sikerült realizálni, hogy az ország - számomra - egyetlen vállalható zenei versenyéről van itt szó. Minden zenekar normális gázsit kapott, nem kellett semmilyen szinten változtatnia a zenéjén vagy megjelenésén, saját vizuális ötleteket hozhatott és profin kooperáló csapattal dolgozott. Emellett számos fesztiválon való részvételt kapott idén az összes zenekar és szuper média jelenlétet. Szóval, ha nem csináltunk volna semmit a verseny alatt, akkor is jól jövünk ki. Ez a kezdeményezés azokat a zenekarokat segíti, akik már elértek valamit. Van egy ilyen “középmezőnyben ragadás” jelenség, amin pont egy ilyen műsor segíthet túllendülni.

Zsűrizve voltál, ezzel párhuzamosan pedig te is zsűriztél, mégpedig a MÜPA Garázsband Fesztiváljára jelentkező zenekarokat. Milyen érzés volt így részt venni valamiben?

Jónás Vera: Kicsit bizarr. Szerencsére többen voltunk, nálam sokkal tapasztaltabb kollégák is pontoztak. Sok jó zenekar továbbjutott a Garázsband döntőjébe, szerintem ez egy jó kis indulás lesz nekik.

Milyennek ítélted meg a felhozatalt? Mennyire volt vegyes a merítés?

Jónás Vera: Nagyon vegyes volt, stílusban és színvonalban egyaránt. Igazából az lepett meg, hogy nagyon kevés zenekar hozta a mai trendek hangzásvilágát, engem azok a produkciók mozgattak meg leginkább, amelyek a múltbéli sémákból kicsit el tudtak mozdulni.

Lent voltál te is aznap, mikor az öt nyertes zenekar megmutathatta élőben is a beküldött felvételek után, hogy mit tudnak. Hogy láttad, mennyire tudtak élni a lehetőséggel, illetve meglátásod szerint mennyire tudnak majd ebből profitálni a fiatalok?

Jónás Vera: Szeretném azt gondolni, hogy nem kell ezekről a zenekarokról mint “fiatalokról” beszélnem. Nincs óriás távolság köztünk, sem korban, sem zenei tudásban. Mindig az előadókon múlik mire tudják hasznánli az adott lehetőséget, nekem úgy tűnt mind az öt fellépő nagyon meg akarta mutatni magát, ha kellő kitartással játszanak, szerintem bármi lehet belőlük. Drukkolok nekik.

Ha MÜPA, akkor már az elején megemlítettük, hogy nagykoncertre készülsz a Hey, June! fesztivál keretein belül, egészen pontosan június 19-én. Mit jelent számodra ilyen keretek között színpadra állni?

Jónás Vera: Nagy ugrási lehetőséget. Végre meg tudtuk álmodni az ideális vizuális képet, kihasználhatjuk a Fesztivál Színház akusztikai lehetőségeit, külön erre a koncertre tervezett ruhába bújhatok, szóval nekem a Müpában játszás szabadságot és monumentalitást jelent.

Mennyivel lesz több, különlegesebb ez a fellépésed? Hogyan készültetek erre az alkalomra?

Jónás Vera: Vranik Krisztián izgalmas zaj zenei elektronikája kíséri végig az estét, lesznek vokalisták, akik fontos szerepet töltenek be a színpadkép kialakításában. Sokat nem kotyoghatok el, de annyit igen, hogy minden megmozdul, ami mozdítható, és többen egy ponton vetítővászonná alakulunk majd. Bartha András látványképeit Bernáthy Zsiga vetíti, ruháimat Nyulasi Lili tervezi és rakja össze.

Beszéljünk egy picit lezárásképpen az év hátralevő részéről is. Hogyan néz ki, mik a tervek? Mennyire lesz erős a fesztiválszezon?

Jónás Vera: Az eddigi legintenzívebb nyarunk elé nézünk, rengeteg fesztiválon ott leszünk. Ősszel pedig teljes gőzzel fókuszálunk az új anyagra, amelyből jó néhány számot a Müpában hallhat először a közönségünk.

Írta: Rosta N. Napsugár
Fotók: sinco


Kapcsolat     Impresszum     Médiaajálat    

Hangfoglalás Online Hang- és Hangszertechnikai Magazin
Instrument Reklám © 2017